Az agyvelőgyulladás encephalitis egy idegrendszeri betegség, amely az agyvelő gyulladásával és idegi alkotóelemek károsodásával jár. Leggyakrabban vírusok okozzák, például a kullancsencephalitis-vírus és a herpeszvírus, de más vírusfertőzések is kiválthatják. A betegség hirtelen kezdődik magas lázzal, fejfájással, hányással és egyéb neurologikus tünetekkel, mint a tudatzavar, reflexproblémák és görcsök. Ezek a tünetek súlyos állapotra utalnak, és sürgős orvosi kezelést igényelnek. Az agyvelőgyulladás diagnózisa általában a gerincvelő folyadékának liquor vizsgálatával és képalkotó eljárásokkal CT, MRI történik, valamint az EEG elektroencefalográfia segítségével monitorozzák az agy elektromos tevékenységét. A kezelés elsősorban tüneti, amely magában foglalja a koponyaűri nyomás csökkentését és a gyulladás enyhítését. A kullancsencephalitis a leggyakoribb formája Magyarországon. A betegség kullancscsípéssel terjed, és szezonálisan jelentkezik, áprilistól szeptemberig. Az első tünetek influenzaszerűek, majd a második fázisban agyvelőgyulladásos tünetek alakulnak ki, ami akár bénuláshoz is vezethet. Specifikus kezelés nem áll rendelkezésre, de a betegség ellen védőoltás létezik. A herpeszvírus által okozott agyvelőgyulladás rendkívül súlyos. Leggyakrabban a homlok- és halántéklebenyeket érinti, és nekrotizáló gócokat hoz létre az érintett területeken. Kezdetben láz és fejfájás jelentkezik, majd mélyülő tudatzavar és idegrendszeri görcsök következnek be. A betegség halálozási rátája magas, és túlélőknél maradványtünetek alakulhatnak ki.