A tompalátás, vagy amblyopia, egy olyan állapot, ahol az egyik vagy mindkét szem látásélessége csökkent, mert az agy nem tudja megfelelően feldolgozni a szem által küldött képet. Általában gyermekkori kancsalság következményeként alakul ki, amikor a két szem nem néz egy irányba, és az agy az eltérő képet elnyomja. Ez a látásvesztés homályos látással, kettős látással vagy a térlátás elvesztésével járhat, mivel a kancsalság miatt az agy csak az egyik szemet használja. Az érintett szem általában nem tudja követni a tárgyakat, és a látásélesség csökkenhet. Ha kancsalság nem kezelhető, a tompalátás állandósulhat, és a látásjavulás esélye csökkenhet. Különböző típusú kancsalság létezik, mint például a kísérő kancsalság, ahol az egyik szem mindig ugyanazzal a szöggel követi a másikat, és a bénulásos kancsalság, ahol a kancsalsági szög változó. A tompalátás szervi okok miatt is kialakulhat, például fénytörési hibák vagy szembetegségek következtében. A kancsalság és tompalátás korai felismerése és kezelése fontos a látás megőrzése érdekében.