Az aneurizma az ér falának kiboltosulását jelenti, amely gyakran az érfal meggyengüléséből vagy elmeszesedéséből ered. Bár ritka, előfordulása bármely artérián megtörténhet, de vannak olyan prediszponált helyek, ahol gyakrabban fordul elő, például az agyi, nyaki, mellkasi és hasi aorta területén, valamint a koszorúerekben vagy a végtagok artériáiban. Az aneurizma jellemzően tünetmentes és gyakran véletlenül derül fény rá vizsgálat során. Azonban nagyobb méretűvé növekedve fokozza a repedés kockázatát, amely súlyos, akár életveszélyes belső vérzéshez vezethet. Az aneurizma kialakulásának hátterében számos tényező állhat, mint például az érelmeszesedés, kezeletlen magas vérnyomás, vasculitis, genetikai betegségek pl. Marfan-szindróma, sérülések, fertőzések vagy bizonyos életmódbeli tényezők dohányzás, túlsúly, mozgásszegény életmód. A diagnózis általában képalkotó vizsgálatokkal történik, mint a hasi ultrahang, szívultrahang, CT- vagy MR-vizsgálat, amelyek segítségével meghatározható az aneurizma mérete és kiterjedése, valamint a szakadás kockázata. Fontos, hogy az aneurizmát időben felismerjék és kezeljék, mivel a nagyobb méretű vagy már szakadásra hajlamos aneurizmák komoly veszélyt jelenthetnek.