Az angina pectoris a szívizom vérellátási elégtelensége és oxigénhiánya által kiváltott klinikai tünetegyüttes. Bal oldali mellkasi vagy szegycsonttáji szorító, illetve nyomásérzés formájában jelentkezik, melyet a szívet tápláló koszorúerek meszesedése és szűkülete okoz. Az angina pectoris súlyos következményekkel járhat, mivel a szívinfarktus fokozott rizikóját jelzi. Középkorú és idősebb férfiaknál, valamint a változókoron túli nőknél gyakori panasz, amely a kardiológia szakterületéhez tartozik. Az angina pectoris tünetei közé tartozik a bal oldali mellkasi vagy szegycsont mögötti nyomásérzés, szorító fájdalom, amely kisugározhat a bal vállba, karba, hátba vagy a gyomorszáj felé. Verítékezés, hányinger, nehézlégzés és halálfélelem is kísérheti a rohamokat. Az angina pectorisnak több formája van. A krónikus stabil angina huzamosabb ideje fennáll, mindig azonos terhelési fokozatban jelentkezik, hasonló tünetekkel járó mellkasi panaszokkal. Ennél veszélyesebb a terhelés nélkül jelentkező instabil angina, amely sürgősségi orvosi ellátást tesz szükségessé, és elkülönítése a szívinfarktustól csak ennek során lehetséges. Ritkábban előfordul a koszorúerek fokozott görcskészségéből fakadó, úgynevezett Prinzmetal angina is. Bár más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, mint például a reflux okozta nyelőcsőgyulladás, pánikroham, mozgásszervi betegségek vagy a tüdőembólia, amely szintén azonnali ellátást igényel, ezért mellkasi fájdalom és angina gyanúja esetén mindenképpen tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni.