Az epilepszia régiesen frász egy olyan neurológiai betegség, amely az agy átmeneti, ám ismétlődő elektromos zavarait okozza, melyek görcsrohamok formájában jelentkeznek. Ezek a rohamok az agy idegsejtjeinek hirtelen és időszakos, túlzott elektromos aktivitásával járnak. Az epilepszia kialakulásában genetikai tényezők, fejsérülések, agyi daganatok, fertőzések és egyéb fejlődési rendellenességek is szerepet játszhatnak. Az epilepszia különböző típusokba sorolható attól függően, hogy az agy melyik részén kezdődnek és hogyan terjednek el a rohamok. A leggyakoribb típusok közé tartoznak a fokális gócos rohamok, amelyek egy meghatározott agyi területről indulnak ki, és a generalizált rohamok, amelyek az egész agyat érintik. A rohamok tünetei változatosak lehetnek, például görcsrohamok, átmeneti zavartság, lassult beszéd vagy pszichés tünetek formájában. Az epilepszia diagnózisa komplex folyamat, amely magában foglalja a kórtörténet ismertetését, fizikális vizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat és EEG vizsgálatokat. Az epilepszia kezelése gyógyszeres terápiával történik, amely antiepileptikus gyógyszereket foglal magában. Súlyosabb esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés nem hatékony, idegsebészeti beavatkozás is szóba jöhet. Ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk, fontos megőrizni a nyugalmunkat és biztosítani a beteg biztonságát