A fejtetű egy élősködő rovar, amely zárt közösségekben gyorsan terjed. Az emberen háromféle tetű fordul elő: fej-, ruha- és lapostetű, amelyek közül a fejtetűt mutatjuk be. A fejtetvesség leggyakoribb tünetei közé tartozik az intenzív viszketés, amelyet a tetvek vérszívása vált ki. Ez a viszketés főleg a fülek mögött és a nyak hátsó részén jelentkezik. A fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok is megjelenhetnek. A tetvek petéit, az úgynevezett serkéket a hajszálak tövéhez rögzítik, amelyeket nehéz eltávolítani. A serkék apró, tojás alakú, szürkésfehér szemcsék, amelyek a korpával ellentétben nem húzhatók le könnyen a hajszálról. A viszketés miatt a gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, amely másodlagos fertőzésekhez vezethet. Ezek a sebek gennyesedhetnek, gyulladásos folyamatok indulhatnak meg, és a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérheti. A fejtetvesség elsősorban gyermekközösségekben, óvodáskorúaknál és általános iskola alsó tagozatában fordul elő, de rossz higiénés viszonyok között élőknél is gyakori lehet. A tetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek, de jelentős testi-lelki kellemetlenséget okoznak. A fejtetvességre gyanús, aki eltetvesedett környezetben él, akinek a fejbőrén jellegzetes vakarózási nyomok láthatók, és a haján vagy ruházatán üres serketokok találhatók.