A hegyi betegség a magaslati levegő alacsony oxigénszintje miatt alakul ki, amikor a szervezet nem képes alkalmazkodni a csökkent oxigénmennyiséghez. A tünetek általában 2500 méteres tengerszint feletti magasság fölött kezdődnek és a magasság emelkedésével súlyosbodhatnak. Az enyhébb tünetek közé tartozik a szédülés, gyengeség, fejfájás és étvágytalanság. A magasabb magasságokban a tünetek fokozódhatnak, és magukban foglalhatják a légszomjat, aluszékonyságot, gondolkodási zavart és a keringési zavarokat. Súlyosabb esetekben magassági tüdőödéma és magassági agyödéma is kialakulhat, amelyek további tünetekkel járnak, például nehézlégzéssel, száraz köhögéssel, lázzal, valamint tudatzavarral, mozgáskoordinációs zavarokkal, hallucinációkkal és eszméletvesztéssel. Az oxigénhiányos állapotot egyénenként eltérően reagálhatják, és a tünetek gyorsan súlyosbodhatnak, különösen, ha a beteg már meglévő szív- vagy tüdőbetegségben szenved.