A Huntington-kór egy gyógyíthatatlan, örökletes betegség, mely az agyban található idegsejteket károsítja. Jellemzője, hogy változatos tünetekkel jár, melyek középpontjában a mozgás- és gondolkodásbeli problémák állnak. Ez a ritka betegség 100 000 emberből 2-6 embert érint, nőket és férfiakat egyaránt. Az első tünetek általában 40-50 éves kor körül jelentkeznek. Ezen időszak előtt pszichés problémák, mint a depresszió, ingerlékenység, kényszeres tevékenységek és szorongás is megjelenhetnek, de ezek más okokra is visszavezethetők, nem feltétlenül Huntington-kór jelei. A Huntington-kór tünetei három fő csoportba sorolhatók. Mozgásos tünetek közé tartozik az akaratlan, hirtelen mozgások chorea, egyensúly- és koordinációs zavar, beszéd- és nyelészavar, valamint abnormális szemmozgások és nyelvöltögetés. Emellett izommerevség és a vitustáncra emlékeztető járás is előfordulhat. Gondolkodásbeli tünetekként koncentrációs és memóriazavarok, döntésképesség romlása, gondolkodás lelassulása, tájékozódási és tanulási képességek zavara, valamint szellemi hanyatlás és demencia figyelhető meg. A pszichés tünetek közé sorolhatók a hangulatzavarok, ingerlékenység, motivációhiány, empátia elvesztése és alvászavarok. A betegség különleges formájában, fiatal felnőttkorban, a 20-as években jelentkezhetnek komoly tünetek. Ebben az esetben kevésbé jellemzőek az akaratlan mozgások, inkább a Parkinson-kórra emlékeztető tünetek, mint a merevség és mozgásszegénység. Gyakran kísérik epilepsziás rohamok is.