Az inzulinóma a hasnyálmirigy hormontermelő daganatai közé tartozik. A hasnyálmirigy daganatos megbetegedései közé tartozik a hasnyálmirigyrák, valamint a hasnyálmirigy hormontermelő, más néven szigetsejtes neuroendokrin daganatok, mint az inzulinóma, gasztrinóma és glukagonóma. A hasnyálmirigy szigetsejtes daganatai különböző tüneteket okozhatnak a termelt hormonok szabályozatlan felszabadulása miatt. Ezek a daganatok két fő csoportba sorolhatók: működő aktív daganatok, amelyek fokozott hormonfelszabadulást és tüneteket okoznak, és nem működő inaktív daganatok, ahol a fokozott hormontermelésre nem utalnak tünetek, de a szövettani szerkezetük jellegzetes. A hormontermelő daganatok kialakulásának pontos okai nem tisztázottak, de genetikai hajlam is feltételezhető. Kockázati tényezők közé tartozik a multiplex endokrin neoplázia MEN1-szindróma, 1-es típusú neurofibromatózis és Von Hippel-Lindau-szindróma VHL. Az inzulinóma az inzulint termelő daganatok egyik típusa, amely a hasnyálmirigy leggyakoribb daganata, és az esetek 80 százalékában jóindulatú adenóma. Átlagos mérete 1,5-2 cm, de ritkán előfordulhat ektópiás inzulinóma is, például a nyombél falában. A betegség kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Az inzulinóma főbb tünetei közé tartozik a vércukorszint hirtelen csökkenése hipoglikémia, amit vércukormérővel lehet igazolni, és a kórosan alacsony vércukorszint tünetei, mint izzadás, hőhullámok, szívdobogásérzés, szapora szívverés, reszketés, gyengeségérzés, szorongás, hányinger és hányás. Az első tünetek megjelenése és a betegség felismerése között általában 3-5 év telik el, mivel az inzulinómás betegek gyakran nem észlelik az alacsony vércukorszintet. Súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek, mint eszméletvesztés, tudatzavar, szédülés és kettős látás is előfordulhatnak.