A mellhártyadaganat leggyakrabban másodlagos daganat, ami általában a tüdőből terjed ki a mellhártyára. Ritka, hogy olyan embereknél alakuljon ki, akik korábban nem szenvedtek rákbetegségben. Azok a betegek veszélyeztetettek, akiknél az elsődleges daganat kezelése nem volt teljesen sikeres. A mellhártyadaganat előfordulása ritka, minden 2000 rákos betegből kb. egyet érint. A mellhártyadaganat nehezen operálható, és a prognózis általában nem biztató. Azonban van egy típus, az ún. lokalizált fibrózus rostos daganat LFTP, amely ritkán rosszindulatú, és jellemzően nagy méretének ellenére is viszonylag jól reagál a műtéti kezelésre. A mellhártya pleura a tüdőt és a mellkasfalat belülről borító vékony hártya. Két rétegből áll, amelyek között folyadék savó található, ez lehetővé teszi számukra, hogy csúszkáljanak egymáson a légzés során. A mellhártyadaganat rosszindulatú formája gyakran folyadék felgyülemlését okozza a tüdő és a mellkasfal közötti térben. Tünetei hasonlóak lehetnek a tüdődaganatokéhoz és más mellkasi betegségekéhez. Ezek közé tartozik a légszomj, mellkasi fájdalom, mellkasi diszkomfort, fájdalom a vállban, felkarban, valamint csomók észlelése a mellkason, bőr alatt. Egyéb tünetek közé sorolható még az éjszakai izzadás, köhögés és indokolatlan fogyás.