Az élő szervezetek, beleértve az embereket is, főként négy elemből oxigén, nitrogén, hidrogén, szén és különböző nyomelemekből állnak. A nyomelemek fontos szerepet játszanak az életfunkciók szabályozásában. A kalcium a csontok felépítésében és az ideg-izom ingerületvezetésben kulcsszerepet játszik. Hiánya gyermekeknél angolkórt, felnőtteknél csontlágyulást vagy csontritkulást okoz, míg alacsony vérszintje görcsökhöz vezethet. A magnézium izomellazulást és reflexkieséseket idézhet elő hiánya pedig görcsökkel járhat. A vas fontos a hemoglobin képzésében és az oxigénszállításban. Hiánya vérszegénységet és a szervezet legyengülését okozza. A foszfor az örökítőanyagok és enzimek működéséhez szükséges. A kén a fehérjék térszerkezetének biztosításában játszik szerepet. A réz segíti a vas beépülését a hemoglobinba. A nátrium és kálium az ingerületvezetésben és a vér pH-értékének szabályozásában fontosak. A kálium hiánya izomgyengeséget és szívelégtelenséget okozhat. A jód hiánya pajzsmirigy-elégtelenséghez, golyvához és az életműködések lelassulásához vezethet. A klór a testnedvek pH-értékének szabályozásában vesz részt. A szelén az oxidáció elleni védelemben fontos. A cink számos enzim működésében szerepet játszik, és hiánya bőrbetegségeket okozhat. A kobalt a B12-vitamin részét képezi, míg a króm a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjében vesz részt. Egyéb nyomelemek biológiai szerepe nagyrészt még nem ismert.