A pikkelysömör psoriasis olyan bőrgyógyászati betegség, amely a bőr szarutermelő sejtjeinek túlburjánzásával jár, ami fokozott elszarusodáshoz vezet. Leggyakrabban 20-30 éves kor körül jelentkezik először, de bármely életkorban és mindkét nemnél előfordulhat. A betegség nem fertőző, és Magyarországon körülbelül 200 000 embert érint. A pikkelysömör kialakulásában genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak. A betegség alapja a szervezet túlzott gyulladáskészsége, mely időről időre gyógyuló majd újra kiújuló formában zajlik. A pikkelysömör nem gyógyítható, célja a tünetmentesség elérése vagy a gyulladás csökkentése gyógyszerekkel, fényterápiával és életmódbeli változtatásokkal pl. diéta, napfény. A betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok közé tartoznak a genetikai hajlam mellett külső tényezők is, mint például fertőzések, bizonyos gyógyszerek, hormonális változások, táplálkozási szokások, irritáló anyagok, valamint stressz és érzelmi megterhelés. Ezek hatására az immunrendszer T-sejtjei aktiválódnak, ami bőrbeli gyulladásos folyamatokat indít el. A pikkelysömör tünetei jellemzően a test különböző részein jelentkeznek, mint például a végtagok külső felszíne, könyök- és térdtájék, hajas fejbőr, valamint redők és összefekvő bőrfelszínek. Az elváltozások viaszfehér, vaskos pikkelyes felrakódások formájában jelennek meg, amelyek általában szárazak és nem fertőződnek felül. Más típusai közé tartozik a testszerte jelentkező, kölesnyi nagyságú, élénkvörös csomócskák formájában megjelenő pikkelysömör, valamint a nagyobb gócok, amelyek térképszerűen boríthatják a bőrt