A prediabétesz a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegségre jellemző szintet. A prediabétesznek általában nincsenek észrevehető tünetei, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy ebben az állapotban vannak. Gyakran egy rutinszerű vérvizsgálat során fedezik fel, amikor a vércukorszint a normálisnál magasabbnak bizonyul. Prediabétesz esetén a szervezet sejtjei már nem reagálnak megfelelően az inzulinra, amit inzulinrezisztenciának nevezünk, és ez megnehezíti a cukor véráramból való eltávolítását. Az állapot kialakulásához hozzájárulhat a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a genetikai hajlam és egyes hormonális zavarok. Emellett a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek is növelhetik a prediabétesz kialakulásának kockázatát. Azok, akiknek a családjában már előfordult cukorbetegség, valamint a 45 év felettiek, különösen hajlamosak lehetnek a prediabéteszre. Az állapot két típusa az emelkedett éhomi vércukorszint és a csökkent glükóztolerancia, amelyeket vérvizsgálatokkal lehet kimutatni. Az emelkedett éhomi vércukorszint IFG az, amikor az éhgyomri vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét, míg a csökkent glükóztolerancia IGT esetén a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni a cukrot étkezés után, ami a vércukorszint megemelkedéséhez vezet. Bár a prediabétesz nem okoz azonnali tüneteket, ez az állapot figyelmeztető jelzés lehet, mivel növeli a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.