A Tay-Sachs-szindróma egy ritka, gyógyíthatatlan genetikai betegség, amely a központi idegrendszert, vagyis az agyat és a gerincvelőt károsítja. A betegség a Hex-A gén mutációjából ered, amely az agyban található zsírok felhalmozódását okozza. A szindróma három formában jelentkezhet: csecsemőkori, serdülőkori és felnőttkori. A csecsemőkori forma esetén a gyermek 6-7 hónapos korától kezdődően észlelhető a szellemi és fizikai képességek fokozatos hanyatlása. A gyermek nem reagál a külvilág ingereire, és elveszíti a mozgás- és érzékelőképességét, gyakran hallás- és látáskárosodással kísérve, amely végül halálhoz vezet 4-5 éves korra. A serdülőkori forma körülbelül 3-10 éves kor között kezdődik, és lassú hanyatlást okoz a beszédben, mozgásban és memóriafunkciókban, míg a felnőttkori forma 30 éves kor után jelentkezhet, általában enyhébb tünetekkel, mint például nyelési nehézségek és mentális rendellenességek. A betegséget jellemző tünetek közé tartozik a túlzott félelem a hangos zajoktól, halláskárosodás, izomgyengeség és koordinációs problémák. A szemfenéken megjelenő élénkvörös folt is tipikus jelenség.